A Cserealjai gyülekezet által létrehozott Marosvásárhelyi Református Kollégium intézet keretén belül 2011-ben új szakként elindulhatott az óvoda első csoportja (A Szivárvány csoport). A második csoport következő év szeptemberében kezdhette el működését 24 csemetével, 2 és 3 év közötti gyerekek, illetve két óvónő odaadó munkájával, Kötő Anita és Zsidó Erzsébet-Enikő, valamint Borbáth Jutka dadusnéni szorgosságával. Visszatekintve elmondhatjuk, hogy nehéz, de hálás év áll mögöttünk. Az Úr rendre mindent kialakított, ami az elinduláshoz szükséges volt. A második év gyereklétszámban is gyarapodott. Jelenleg a csoportot 29 gyermek alkotja és Nagy-Nemes Ildikó tapasztalt óvónővel ismerkedhettünk meg. A mindennapok a cseperedő gyermekek őszinte szeretetével, gyarapodó tudásával, szorgos önállósulásával és érdekes aranyköpéseivel fonódnak össze. A reggeli áhítatok és a heti rendszerességgel működő vallásórák a gyermekek hitbeli fejlődését erősítik, ami az óvoda jellegzetességénél fogva elengedhetetlen. A hálaadó körökön csupa meglepő megszólalásokat hallhatunk gyermekeinktől. Hadd idézzünk ezek közül egyet, s a gyerekek szavaihoz csatlakozunk mi is: „Hálás vagyok, hogy ebbe az oviba járhatok”.
Óvónők:
- Kötő Anita
Kötő (Mészáros) Anitának hívnak, Miskolcon születtem, iskoláimat is ott végeztem. A Lévay József Református Gimnáziumban érettségiztem, itt ismerkedtem meg egy cserediák program keretén belül a férjemmel. A főiskolát már Marosvásárhelyen végeztem, a Kántor-Tanítóképző Főiskola tanulója voltam 2008 és 2012 között. 2010-ben kötöttem házasságot Kötő Ferencz Barnával. 2011-ben kántori diplomát szereztem, majd még ebben az évben Kolozsvárra költöztünk a férjem egyetemi tanulmányai miatt. Ez idő alatt az Ördöngösfüzesi Református Egyházközség kántora voltam. 2012-ben szereztem diplomát a nagykőrösi Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karán.
Az államvizsga mellett ez az év sok meglepetést tartogatott számunkra. Papp Béni tiszteletes úr meghívott bennünket a Cserealjára szolgálni. Engem, mint óvónő, a férjemet pedig, mint lelkészt. A hiányos román tudásom miatt a csodával határos módon sikerült a versenyvizsgám, és helyettesítőként egy évig elfoglalhattam az óvónői állást. Újabb költözés várt ránk, és még egy év ingázás, mert a férjem még utolsó éves volt a teológián.
Azt hiszem, mondhatom, hogy a 2013-as év a változások szelét hozta meg számunkra. A férjem Cserealjai gyakornok lett, én pedig elvesztettem az állásomat, de nem sokáig maradtam munka nélkül. Az óvodában dolgozhattam továbbra is, mint dadus néni.
Sokat jelent számomra ez a gyülekezet, hiszen ez volt az első közösség, ahova befogadtak, miután Miskolcról Marosvásárhelyre kerültem. Az óvoda pedig az első olyan hely, ahol igazán azt csinálhatom, amit szerek. Gyerekek közt lehetek, akár óvónőként, akár dadusként.
Szüntelen megtapasztaltam eddig Isten vezetését az életemben. Kapukat zárt be, és nyitott meg előttem. Minden nap átélhetem kedvenc bibliai igéim felemelő erejét:
„Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.”/2Kor 12:9/
„Elég nékem az én kegyelmem…”/Fil 4:13/
- Zsidó Erzsébet-Enikő
A nevem Zsidó Erzsébet-Enikő. Kolozsvári születésű és lakos voltam 2012 nyaráig, míg férjhez nem jöttem Marosvásárhelyre. Középiskolai tanulmányaimat a Kolozsvári Református Kollégiumban végeztem. Ezt követően a gyermekek szeretete felé irányuló fogékonyságomat és elhívatottságomat követve tudásomat a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Óvodapedagógia és elemi oktatás szakán alapoztam meg. Diplomaosztás után a Református Kollégiumba tértem vissza óvónőként egy újonnan létrehozott csoportba. Új kezdet volt ez mindannyiunknak. Egy évig munkálkodtam ott, majd Istennek hála, sikeres versenyvizsgázás után állást nyertem a Marosvásárhelyi Református Kollégium (Cserealjai Református gyülekezet) újonnan induló kis óvodai csoportjában. Jelenleg második éve annak, hogy itt végezhetem azt a munkát, amit nagyon szeretek. Az, hogy az életem így alakult, csakis Istennek köszönhetem. Mindig azt mondom, engem Ő nagyon szeret, mert gondviselését és kegyelmét nap mint nap megtapasztalhatom, s számomra ez egy ajándék.